Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈporoskaːl]

Ige

poroszkál

  1. <Ló vagy más állat> egyoldali lábaival egyszerre lép. [1]
  2. <Személy> poroszkáló lovon halad. [1]
  3. <Állat, ember, kocsi> apró, kitartó léptekkel, illetve lassú, egyenletes ütemben halad. [1]

Etimológia

poroszka +‎ -l [2]

Fordítások

Ragozás

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6  
  2. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. ISBN 963-7094-01-6