Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈreːstaːrɟ]

Főnév

réztárgy

  1. Rézből készült tárgy.

Etimológia

réz +‎ tárgy

Ragozás

réztárgy ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset réztárgy réztárgyak
tárgyeset réztárgyat réztárgyakat
részes eset réztárgynak réztárgyaknak
-val/-vel réztárggyal réztárgyakkal
-ért réztárgyért réztárgyakért
-vá/-vé réztárggyá réztárgyakká
-ig réztárgyig réztárgyakig
-ként réztárgyként réztárgyakként
-ul/-ül - -
-ban/-ben réztárgyban réztárgyakban
-on/-en/-ön réztárgyon réztárgyakon
-nál/-nél réztárgynál réztárgyaknál
-ba/-be réztárgyba réztárgyakba
-ra/-re réztárgyra réztárgyakra
-hoz/-hez/-höz réztárgyhoz réztárgyakhoz
-ból/-ből réztárgyból réztárgyakból
-ról/-ről réztárgyról réztárgyakról
-tól/-től réztárgytól réztárgyaktól
réztárgy birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én réztárgyam réztárgyaim
a te réztárgyad réztárgyaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
réztárgya réztárgyai
a mi réztárgyunk réztárgyaink
a ti réztárgyatok réztárgyaitok
az ő réztárgyuk réztárgyaik