Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈrɛnomeː]

Főnév

renomé

  1. (választékos) Valakinek, valaminek jó híre, tekintélye. [1]

Ragozás

renomé ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset renomé renomék
tárgyeset renomét renomékat
részes eset renoménak renoméknak
-val/-vel renoméval renomékkal
-ért renoméért renomékért
-vá/-vé renomévá renomékká
-ig renoméig renomékig
-ként renoméként renomékként
-ul/-ül - -
-ban/-ben renoméban renomékban
-on/-en/-ön renomén renomékon
-nál/-nél renoménál renoméknál
-ba/-be renoméba renomékba
-ra/-re renoméra renomékra
-hoz/-hez/-höz renoméhoz renomékhoz
-ból/-ből renoméból renomékból
-ról/-ről renoméról renomékról
-tól/-től renométól renoméktól
renomé birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én renomém renoméim
a te renoméd renoméid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
renoméja renoméi
a mi renoménk renoméink
a ti renométok renoméitok
az ő renoméjuk renoméik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6