Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈʃørføːzøː]

Főnév

sörfőző

  1. Sört készítő szakember.

Etimológia

sör +‎ főző, a német Bierbrauer szó tükörfordítása

Fordítások

Ragozás

sörfőző ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset sörfőző sörfőzők
tárgyeset sörfőzőt sörfőzőket
részes eset sörfőzőnek sörfőzőknek
-val/-vel sörfőzővel sörfőzőkkel
-ért sörfőzőért sörfőzőkért
-vá/-vé sörfőzővé sörfőzőkké
-ig sörfőzőig sörfőzőkig
-ként sörfőzőként sörfőzőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben sörfőzőben sörfőzőkben
-on/-en/-ön sörfőzőn sörfőzőkön
-nál/-nél sörfőzőnél sörfőzőknél
-ba/-be sörfőzőbe sörfőzőkbe
-ra/-re sörfőzőre sörfőzőkre
-hoz/-hez/-höz sörfőzőhöz sörfőzőkhöz
-ból/-ből sörfőzőből sörfőzőkből
-ról/-ről sörfőzőről sörfőzőkről
-tól/-től sörfőzőtől sörfőzőktől
sörfőző birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én sörfőzőm sörfőzőim
a te sörfőződ sörfőzőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
sörfőzője sörfőzői
a mi sörfőzőnk sörfőzőink
a ti sörfőzőtök sörfőzőitek
az ő sörfőzőjük sörfőzőik