süketség
Kiejtés
- IPA: [ ˈʃykɛt͡ʃːeːɡ]
Főnév
süketség
- Hallásképtelenség a hallószerv v. a hallóideg károsodása miatt.
Etimológia
Fordítások
Tartalom
|
|
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | süketség | süketségek |
tárgyeset | süketséget | süketségeket |
részes eset | süketségnek | süketségeknek |
-val/-vel | süketséggel | süketségekkel |
-ért | süketségért | süketségekért |
-vá/-vé | süketséggé | süketségekké |
-ig | süketségig | süketségekig |
-ként | süketségként | süketségekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | süketségben | süketségekben |
-on/-en/-ön | süketségen | süketségeken |
-nál/-nél | süketségnél | süketségeknél |
-ba/-be | süketségbe | süketségekbe |
-ra/-re | süketségre | süketségekre |
-hoz/-hez/-höz | süketséghez | süketségekhez |
-ból/-ből | süketségből | süketségekből |
-ról/-ről | süketségről | süketségekről |
-tól/-től | süketségtől | süketségektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | süketségem | süketségeim |
a te | süketséged | süketségeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
süketsége | süketségei |
a mi | süketségünk | süketségeink |
a ti | süketségetek | süketségeitek |
az ő | süketségük | süketségeik |