süllő

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈʃylːøː]

Főnév

süllő

1. (konyha) A fogassüllő vagy süllő (Sander lucioperca) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj. Nagyobb példányait a fogas névvel különböztetik meg.

Etimológia

Egy ótörök *tisaq (a.m. fogas) szóból.

Fordítások

Tartalom

angol: perch (en), pike (en) belarusz: акунь (be) hn (akúnʹ), вокунь (be) hn (vókunʹ) bolgár: костур (bg) hn (kóstur) cseh: okoun (cs) hn eszperantó: perko (eo), sandro (eo) észt: ahven (et) finn: ahven (fi) francia: perche (fr) nn nyugati fríz: bears (fy) kn görög: πέρκα (el) nn (pérka) grúz: ქორჭილა (ka) (korč̣ila) holland: baars (nl) hn ido: perko (io) japán: ペルカ (ja) (peruka) kínai: 鱸魚 (zh), 鲈鱼 (zh) (lúyú)

lengyel: okoń (pl) hn lett: asaris (lv) hn német: Zander (de) hn norvég: abbor (no) norvég nynorsk: åbor (nn) olasz: pesce persico (it) hn, perca (it) orosz: окунь (ru) hn (okunʹ) örmény: պերկես (hy) (perkes) portugál: perca (pt) nn román: biban (ro) hn spanyol: perca (es) nn svéd: abborre (sv) kn szerbhorvát: гргеч (sh) hn (grgeč) szlovák: okúň (sk) hn tatár: алабуга (tt) (alabuğa) ukrán: окунь (uk) hn (ókunʹ)

Ragozás

süllő ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	süllő	süllők
tárgyeset	süllőt	süllőket
részes eset	süllőnek	süllőknek
-val/-vel	süllővel	süllőkkel
-ért	süllőért	süllőkért
-vá/-vé	süllővé	süllőkké
-ig	süllőig	süllőkig
-ként	süllőként	süllőkként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	süllőben	süllőkben
-on/-en/-ön	süllőn	süllőkön
-nál/-nél	süllőnél	süllőknél
-ba/-be	süllőbe	süllőkbe
-ra/-re	süllőre	süllőkre
-hoz/-hez/-höz	süllőhöz	süllőkhöz
-ból/-ből	süllőből	süllőkből
-ról/-ről	süllőről	süllőkről
-tól/-től	süllőtől	süllőktől

süllő birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	süllőm	süllőim
a te	süllőd	süllőid
az ő/ön/maga az önök/maguk	süllője	süllői
a mi	süllőnk	süllőink
a ti	süllőtök	süllőitek
az ő	süllőjük	süllőik