sertés

Szoptató koca

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈʃɛrteːʃ]

Főnév

sertés

1. (állattan) A disznófélék családjába tartozó vaddisznó háziasított formája. Eurázsiából származik. A köznyelv gyakran falánk és piszkos állatként említi. Viszonylag magas intelligenciával rendelkezik.

Szinonimák

• malac, süldő, göbe, hízó, ártány, kandisznó, coca, koca, disznó

Származékok

• (összetételek): anyasertés, fajsertés, hússertés, sertésállomány, sertésár, sertésborda, sertéscomb, sertéscsülök, sertésfelhajtás, sertéshizlalás, sertéshús, sertésinfluenza, sertéskaraj, sertéskészítmény, sertéskivitel, sertéskolbász, sertésmáj, sertésól, sertésoldalas, sertéspestis, sertéspörkölt, sertéssült, sertésszérum, sertésszelet, sertéstakarmány, sertéstenyésztés, sertéstokány, sertésvásár, sertésvész, sertészsír, vágósertés

Etimológia

serte +‎ -s

Fordítások

sertés — lásd disznó

Ragozás

sertés ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	sertés	sertések
tárgyeset	sertést	sertéseket
részes eset	sertésnek	sertéseknek
-val/-vel	sertéssel	sertésekkel
-ért	sertésért	sertésekért
-vá/-vé	sertéssé	sertésekké
-ig	sertésig	sertésekig
-ként	sertésként	sertésekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	sertésben	sertésekben
-on/-en/-ön	sertésen	sertéseken
-nál/-nél	sertésnél	sertéseknél
-ba/-be	sertésbe	sertésekbe
-ra/-re	sertésre	sertésekre
-hoz/-hez/-höz	sertéshez	sertésekhez
-ból/-ből	sertésből	sertésekből
-ról/-ről	sertésről	sertésekről
-tól/-től	sertéstől	sertésektől

sertés birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	sertésem	sertéseim
a te	sertésed	sertéseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	sertése	sertései
a mi	sertésünk	sertéseink
a ti	sertésetek	sertéseitek
az ő	sertésük	sertéseik