Észt

Kiejtés

  • IPA: /ˈsiɡ̊ɑ/

Főnév

siga

  1. disznó

Etimológia

Lásd a finn sika szót.

Feröeri

Ige

siga

  1. mond

Szókapcsolatok

siga, v-70
szám egyes szám többes szám
személy első második harmadik mind
Kijelentő mód eg hann / hon
tað
vit, tit,
teir / tær / tey
tygum
Jelen sigi sigur sigur siga
Múlt segði segði segði søgdu
Felszólító mód tit
Jelen — sig ! — sigið !
Főnévi igenév siga
Jelen idejű melléknévi igenév sigandi
Múlt idejű melléknévi igenév a8 sagdur
Supinum sagt