Főnév

slog (tsz. slogs)

  1. erős ütés

Ige

slog (alapjelen, egyes szám harmadik személy slogs, folyamatos melléknévi igenév slogging, második és harmadik alakja slogged)

  1. erőlködik
  2. erősen üt
  3. püföl

Ige

slog

  1. nyel

Etimológia

Tkp. *slugi, lásd a germán slokken igét.