staðarfall

Feröeri

Főnév

staðarfall sn

1. helyhatározói eset (locativus)

Ragozás

n10	Egyesszám		Többesszám
	Határozatlan	Határozott	Határozatlan	Határozott
Alanyeset	staðarfall	staðarfallið	staðarføll	staðarføllini
Tárgyeset	staðarfall	staðarfallið	staðarføll	staðarføllini
Részes eset	staðarfalli	staðarfallinum	staðarføllum	staðarføllunum
Birtokos eset	staðarfals	staðarfalsins	staðarfalla	staðarfallanna

Etimológia

staður (hely) és fall (eset) összetétele