Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈʃtɒtikɒ]

Főnév

statika

  1. (műszaki) (fizika) A testek egyensúlyi helyzetével, építmények szilárdságával foglalkozó tudományág.
  2. (építészet) Építmény szilárdsága, belső egyensúlyi viszonyai.

Fordítások

Ragozás

statika ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset statika statikák
tárgyeset statikát statikákat
részes eset statikának statikáknak
-val/-vel statikával statikákkal
-ért statikáért statikákért
-vá/-vé statikává statikákká
-ig statikáig statikákig
-ként statikaként statikákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben statikában statikákban
-on/-en/-ön statikán statikákon
-nál/-nél statikánál statikáknál
-ba/-be statikába statikákba
-ra/-re statikára statikákra
-hoz/-hez/-höz statikához statikákhoz
-ból/-ből statikából statikákból
-ról/-ről statikáról statikákról
-tól/-től statikától statikáktól
statika birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én statikám statikáim
a te statikád statikáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
statikája statikái
a mi statikánk statikáink
a ti statikátok statikáitok
az ő statikájuk statikáik

Forrás