Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈʃuɡaːrzaːʃ]

Főnév

sugárzás

  1. Energia terjedése elektromágneses hullámok vagy fotonok formájában.
  2. Részecskék áramlása; elsősorban alfa vagy béta részecskéké egy radioaktív forrásból, vagy neutronoké egy atomreaktorból.

Származékok

Szókapcsolatok

Etimológia

sugárzik +‎ -ás

Fordítások

Ragozás

sugárzás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset sugárzás sugárzások
tárgyeset sugárzást sugárzásokat
részes eset sugárzásnak sugárzásoknak
-val/-vel sugárzással sugárzásokkal
-ért sugárzásért sugárzásokért
-vá/-vé sugárzássá sugárzásokká
-ig sugárzásig sugárzásokig
-ként sugárzásként sugárzásokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben sugárzásban sugárzásokban
-on/-en/-ön sugárzáson sugárzásokon
-nál/-nél sugárzásnál sugárzásoknál
-ba/-be sugárzásba sugárzásokba
-ra/-re sugárzásra sugárzásokra
-hoz/-hez/-höz sugárzáshoz sugárzásokhoz
-ból/-ből sugárzásból sugárzásokból
-ról/-ről sugárzásról sugárzásokról
-tól/-től sugárzástól sugárzásoktól
sugárzás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én sugárzásom sugárzásaim
a te sugárzásod sugárzásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
sugárzása sugárzásai
a mi sugárzásunk sugárzásaink
a ti sugárzásotok sugárzásaitok
az ő sugárzásuk sugárzásaik