szédelgés

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈseːdɛlɡeːʃ]

Főnév

szédelgés

Etimológia

szédeleg +‎ -és

Ragozás

szédelgés ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	szédelgés	szédelgések
tárgyeset	szédelgést	szédelgéseket
részes eset	szédelgésnek	szédelgéseknek
-val/-vel	szédelgéssel	szédelgésekkel
-ért	szédelgésért	szédelgésekért
-vá/-vé	szédelgéssé	szédelgésekké
-ig	szédelgésig	szédelgésekig
-ként	szédelgésként	szédelgésekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	szédelgésben	szédelgésekben
-on/-en/-ön	szédelgésen	szédelgéseken
-nál/-nél	szédelgésnél	szédelgéseknél
-ba/-be	szédelgésbe	szédelgésekbe
-ra/-re	szédelgésre	szédelgésekre
-hoz/-hez/-höz	szédelgéshez	szédelgésekhez
-ból/-ből	szédelgésből	szédelgésekből
-ról/-ről	szédelgésről	szédelgésekről
-tól/-től	szédelgéstől	szédelgésektől

szédelgés birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	szédelgésem	szédelgéseim
a te	szédelgésed	szédelgéseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	szédelgése	szédelgései
a mi	szédelgésünk	szédelgéseink
a ti	szédelgésetek	szédelgéseitek
az ő	szédelgésük	szédelgéseik