székhely
Kiejtés
- IPA: [ ˈseːkhɛj]
Főnév
székhely
- Hatóság, intézmény stb., ill. méltóságot viselő személy állandó tartózkodási és működési helye.
- Megyei székhely, a vállalat székhelye.
Etimológia
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | székhely | székhelyek |
tárgyeset | székhelyet | székhelyeket |
részes eset | székhelynek | székhelyeknek |
-val/-vel | székhellyel | székhelyekkel |
-ért | székhelyért | székhelyekért |
-vá/-vé | székhellyé | székhelyekké |
-ig | székhelyig | székhelyekig |
-ként | székhelyként | székhelyekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | székhelyben | székhelyekben |
-on/-en/-ön | székhelyen | székhelyeken |
-nál/-nél | székhelynél | székhelyeknél |
-ba/-be | székhelybe | székhelyekbe |
-ra/-re | székhelyre | székhelyekre |
-hoz/-hez/-höz | székhelyhez | székhelyekhez |
-ból/-ből | székhelyből | székhelyekből |
-ról/-ről | székhelyről | székhelyekről |
-tól/-től | székhelytől | székhelyektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | székhelyem | székhelyeim |
a te | székhelyed | székhelyeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
székhelye | székhelyei |
a mi | székhelyünk | székhelyeink |
a ti | székhelyetek | székhelyeitek |
az ő | székhelyük | székhelyeik |
- 2
Forrás
- Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)