szóelvonás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈsoːɛlvonaːʃ]

Főnév

szóelvonás (többes szám szóelvonások)

1. (nyelvészet) Az a szóalkotási mód, amelyben egy látszólagos vagy rosszul tagolt képzésből egy addig nem létező alapszót következtethetünk ki, vonunk le. (Pl.: nagytakarítás, sőt, nagytakarít, nagytakarítok; áremelés, világlátott.) A szókészlet bővítésének egyik lehetősége, a nyelvi változások eredményeképpen jön létre, új szótári szót hoz létre. Pl.: taps, gyár, monda, tömpe, förgeteg, stb. Régi, analógiás formája a szóelvonásnak, amelynek jóvoltából szókészletünk bővült, pl.: kapál, ebből alkotva a kapa szavunkat, gyárt-gyár; tapsol-taps.

Származékok

• elvonási

Etimológia

elvon +‎ -ás

Fordítások

Tartalom

angol: back-formation (en) finn: takaperoisjohto (fi) francia: dérivation régressive (fr) nn, dérivation inverse (fr) nn, rétroformation (fr) nn görög: αναδρομικός σχηματισμός (el) hn (anadromikós schimatismós) héber: גזירה לאחור‎ (he) holland: terugforming (nl) japán: 逆成 (ja) (ぎゃくせい, gyakusei)

lengyel: derywacja wsteczna (pl) nn német: Rückbildung (de) nn norvég: tilbakedanning (no) kn olasz: retroformazione (it) orosz: обратное словообразование (ru) sn (obratnoje slovoobrazovanije) portugál: derivação regressiva (pt) nn svéd: omvänd ordbildning (sv)