szőlész

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈsøːleːs]

Főnév

szőlész

1. A szőlészet szakembere.

Származékok

• szőlészet

Etimológia

szőlő +‎ -ész

Ragozás

szőlész ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	szőlész	szőlészek
tárgyeset	szőlészt	szőlészeket
részes eset	szőlésznek	szőlészeknek
-val/-vel	szőlésszel	szőlészekkel
-ért	szőlészért	szőlészekért
-vá/-vé	szőlésszé	szőlészekké
-ig	szőlészig	szőlészekig
-ként	szőlészként	szőlészekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	szőlészben	szőlészekben
-on/-en/-ön	szőlészen	szőlészeken
-nál/-nél	szőlésznél	szőlészeknél
-ba/-be	szőlészbe	szőlészekbe
-ra/-re	szőlészre	szőlészekre
-hoz/-hez/-höz	szőlészhez	szőlészekhez
-ból/-ből	szőlészből	szőlészekből
-ról/-ről	szőlészről	szőlészekről
-tól/-től	szőlésztől	szőlészektől

szőlész birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	szőlészem	szőlészeim
a te	szőlészed	szőlészeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	szőlésze	szőlészei
a mi	szőlészünk	szőlészeink
a ti	szőlészetek	szőlészeitek
az ő	szőlészük	szőlészeik