szer
Kiejtés
- IPA: [ ˈsɛr]
Főnév
szer
- olyan dolog, alkalmatosság, anyag, amely lehetővé teszi vagy elősegíti, megkönnyíti valaminek a létrejöttét, megvalósítását, megvalósulását.
- (szleng): anyag, fű, kábítószer,
Etimológia
Ősi örökség az uráli korból.
Származékok
- szerel, szerkeszt, szerkentyű, szerkezet, szerv.
- (összetételek): derítőszer, doppingszer, ékszer, élelmiszer, ellenszer, festőszer, fűszer, gyógyszer, hangszer, illatszer, kábítószer, lőszer, módszer, műszer, oldószer, óvszer, öblítőszer, rendszer,
szerfölött, szertartás, vegyszer
- (kifejezések): szert tesz, szerét ejti
Szókapcsolatok
Fordítások
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | szer | szerek |
tárgyeset | szert | szereket |
részes eset | szernek | szereknek |
-val/-vel | szerrel | szerekkel |
-ért | szerért | szerekért |
-vá/-vé | szerré | szerekké |
-ig | szerig | szerekig |
-ként | szerként | szerekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | szerben | szerekben |
-on/-en/-ön | szeren | szereken |
-nál/-nél | szernél | szereknél |
-ba/-be | szerbe | szerekbe |
-ra/-re | szerre | szerekre |
-hoz/-hez/-höz | szerhez | szerekhez |
-ból/-ből | szerből | szerekből |
-ról/-ről | szerről | szerekről |
-tól/-től | szertől | szerektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | szerem | szereim |
a te | szered | szereid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
szere | szerei |
a mi | szerünk | szereink |
a ti | szeretek | szereitek |
az ő | szerük | szereik |