Kiejtés

  • IPA: [ ˈsilːoɡizmuʃ]

Főnév

szillogizmus

  1. Logikai következtetési forma, amely két előzményből (premissza) a zárótételhez (konklúzió) jut.

Etimológia

szillogisztika +‎ -izmus

Fordítások

Ragozás

szillogizmus ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset szillogizmus szillogizmusok
tárgyeset szillogizmus- szillogizmusokat
részes eset szillogizmusnak szillogizmusoknak
-val/-vel szillogizmusal szillogizmusokkal
-ért szillogizmusért szillogizmusokért
-vá/-vé szillogizmusá szillogizmusokká
-ig szillogizmusig szillogizmusokig
-ként szillogizmusként szillogizmusokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben szillogizmusban szillogizmusokban
-on/-en/-ön szillogizmuson szillogizmusokon
-nál/-nél szillogizmusnál szillogizmusoknál
-ba/-be szillogizmusba szillogizmusokba
-ra/-re szillogizmusra szillogizmusokra
-hoz/-hez/-höz szillogizmushoz szillogizmusokhoz
-ból/-ből szillogizmusból szillogizmusokból
-ról/-ről szillogizmusról szillogizmusokról
-tól/-től szillogizmustól szillogizmusoktól
szillogizmus birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én szillogizmusom szillogizmusaim
a te szillogizmusod szillogizmusaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
szillogizmusa szillogizmusai
a mi szillogizmusunk szillogizmusaink
a ti szillogizmusotok szillogizmusaitok
az ő szillogizmusuk szillogizmusaik