tár

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈtaːr]

Főnév

tár

1. Lőfegyver alkatrésze, amelyben a lövedékek találhatóak.

Etimológia

Lásd -tár.

Fordítások

• angol: magazine (en)
• cseh: zásobník (cs) hn
• görög: γεμιστήρας (el) hn (gemistíras)
• héber: מחסנית‎ (he) nn

Ige

tár

1. Tágra nyit.

Fordítások

• angol: open (en) wide
• olasz: spalancare (it)