Kiejtés

  • IPA: [ ˈtørpɛ]

Főnév

törpe

  1. Alacsony méretű ember, tárgy.

Származékok

Szókapcsolatok

Fordítások

Ragozás

törpe ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset törpe törpék
tárgyeset törpét törpéket
részes eset törpének törpéknek
-val/-vel törpével törpékkel
-ért törpéért törpékért
-vá/-vé törpévé törpékké
-ig törpéig törpékig
-ként törpeként törpékként
-ul/-ül - -
-ban/-ben törpében törpékben
-on/-en/-ön törpén törpéken
-nál/-nél törpénél törpéknél
-ba/-be törpébe törpékbe
-ra/-re törpére törpékre
-hoz/-hez/-höz törpéhez törpékhez
-ból/-ből törpéből törpékből
-ról/-ről törpéről törpékről
-tól/-től törpétől törpéktől
törpe birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én törpém törpéim
a te törpéd törpéid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
törpéje törpéi
a mi törpénk törpéink
a ti törpétek törpéitek
az ő törpéjük törpéik

Melléknév

törpe (középfok törpébb, felsőfok legtörpébb)

  1. Kisebb az átlagosnál.

Fordítások

  1. kistermetű, apró, alacsony