Kiejtés

  • IPA: [ ˈtøviʃ]

Főnév

tövis

  1. (növénytan) Kemény módosult növényi hajtás, amelyet egyes növények növesztenek védelmül.

Származékok

Szókapcsolatok

Fordítások

Ragozás

tövis ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset tövis tövisek
tárgyeset tövist töviseket
részes eset tövisnek töviseknek
-val/-vel tövissel tövisekkel
-ért tövisért tövisekért
-vá/-vé tövissé tövisekké
-ig tövisig tövisekig
-ként tövisként tövisekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben tövisben tövisekben
-on/-en/-ön tövisen töviseken
-nál/-nél tövisnél töviseknél
-ba/-be tövisbe tövisekbe
-ra/-re tövisre tövisekre
-hoz/-hez/-höz tövishez tövisekhez
-ból/-ből tövisből tövisekből
-ról/-ről tövisről tövisekről
-tól/-től tövistől tövisektől
tövis birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én tövisem töviseim
a te tövised töviseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
tövise tövisei
a mi tövisünk töviseink
a ti tövisetek töviseitek
az ő tövisük töviseik