Kiejtés

  • IPA: [ ˈtyʃkɛbokor]

Főnév

tüskebokor

  1. Tüskés ágú bokor. [1]

Etimológia

tüske +‎ bokor, a német Dornbusch szó tükörfordítása

Ragozás

tüskebokor ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset tüskebokor tüskebokrok
tárgyeset tüskebokrot tüskebokrokat
részes eset tüskebokornak tüskebokroknak
-val/-vel tüskebokorral tüskebokrokkal
-ért tüskebokorért tüskebokrokért
-vá/-vé tüskebokorrá tüskebokrokká
-ig tüskebokorig tüskebokrokig
-ként tüskebokorként tüskebokrokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben tüskebokorban tüskebokrokban
-on/-en/-ön tüskebokron tüskebokrokon
-nál/-nél tüskebokornál tüskebokroknál
-ba/-be tüskebokorba tüskebokrokba
-ra/-re tüskebokorra tüskebokrokra
-hoz/-hez/-höz tüskebokorhoz tüskebokrokhoz
-ból/-ből tüskebokorból tüskebokrokból
-ról/-ről tüskebokorról tüskebokrokról
-tól/-től tüskebokortól tüskebokroktól
tüskebokor birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én tüskebokrom tüskebokraim
a te tüskebokrod tüskebokraid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
tüskebokra tüskebokrai
a mi tüskebokrunk tüskebokraink
a ti tüskebokrotok tüskebokraitok
az ő tüskebokruk tüskebokraik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6