tűr

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈtyːr]

Ige

tűr

1. kibír, elvisel

Etimológia

Egy ótörök *tüz szóból, vö. csuvas тӳс.

Fordítások

tűr — lásd bír

Származékok

• tűrés, tűrhető, tűrhetetlen

• (igekötős alakok): | alátűr | betűr | eltűr | feltűr | kitűr | visszatűr | 

Ige

tűr

1. (ruhát) felhajt

Etimológia

Egy ótörök *tür szóból, vö. modern török dürmek.

Fordítások

feltűr

angol: roll up (en) német: stülpen (de), hochkrempeln (de) török: dürmek (tr)