Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtɛrmeːsɛtːudoːʃ]

Főnév

természettudós

  1. Az objektív világ jelenségeinek, ezek kölcsönhatásaival, törvényszerűségeinek megfigyelése, mérése és kísérlet útján való felderítésével, valamint elméleti általánosításával foglalkozó szakember.

Etimológia

természet +‎ tudós

Fordítások