tor

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈtor]

Főnév

tor

1. Ünnepélyes étkezés, lakoma (pl. halott emlékére).
2. Rovar testének középső része.

Származékok

• torol

Etimológia

Nyelvújítási alkotás a görög thóraksz (a.m. mell; mellvért) szóból.

Fordítások

ünnepélyes étkezés

német: Trauerfeier (de) nn

rovartest középső része

angol: thorax (en) finn: keskiruumis (fi) francia: thorax (fr) hn görög: θώρακας (el) sn (thórakas) izlandi: frambolur (is) hn

lengyel: tułów (pl) hn maláj: toraks (ms) német: Thorax (de) hn orosz: торакс (ru) hn (toraks) portugál: tórax (pt) hn spanyol: tórax (es) hn szlovén: toraks (sl) hn, oprsje (sl) sn

Ragozás

tor ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	tor	torok
tárgyeset	tort	torokat
részes eset	tornak	toroknak
-val/-vel	torral	torokkal
-ért	torért	torokért
-vá/-vé	torrá	torokká
-ig	torig	torokig
-ként	torként	torokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	torban	torokban
-on/-en/-ön	toron	torokon
-nál/-nél	tornál	toroknál
-ba/-be	torba	torokba
-ra/-re	torra	torokra
-hoz/-hez/-höz	torhoz	torokhoz
-ból/-ből	torból	torokból
-ról/-ről	torról	torokról
-tól/-től	tortól	toroktól

tor birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	torom	toraim
a te	torod	toraid
az ő/ön/maga az önök/maguk	tora	torai
a mi	torunk	toraink
a ti	torotok	toraitok
az ő	toruk	toraik

Ír

Főnév

tor

hn

1. bokor

Kurd

Főnév

tor

1. háló

Zazaki

Főnév

tor

1. háló