torn

Dán

Főnév

en torn kn

1. tüske, tövis

Etimológia

Tkp. *tirno, lásd a szláv trn szót.

Észt

Kiejtés

• IPA: /ˈtorn/

Főnév

torn

1. torony

Feröeri

Főnév

torn sn

1. torony

Ragozás

n3	Egyes szám		Többes szám
	Határozatlan	Határozott	Határozatlan	Határozott
Alanyeset	torn	tornið	torn	tornini
Tárgyeset	torn	tornið	torn	tornini
Részes eset	torni	torninum	tornum	tornunum
Birtokos eset	torns	tornsins	torna	tornanna

Norvég bokmål

Főnév

torn hn

1. tüske, tövis

Óangol

Főnév

torn

1. harag, düh

Svéd

Főnév

torn kn

1. tüske, tövis

Főnév

tornet sn

1. torony