trombita

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈtrombitɒ]

Főnév

trombita

1. (zene) Egy fúvós hangszer.

Etimológia

Az olasz tromba szó kicsinyítő képzős alakjából (trombetta).

Fordítások

• albán: bori (sq)
• angol: trumpet (en)
• cigány: phudinyi (rom)
• francia: trompette (fr)
• orosz: труба (ru) nn (truba)
• román: trompetă (ro) nn
• szerbhorvát: truba (sh) nn