Kiejtés

  • IPA: [ ˈtudomaːɲ]

Főnév

tudomány

  1. A világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük. A tudomány eredménye egyetemes érvényű.

Etimológia

tud +‎ -mány

Fordítások

Származékok

Szókapcsolatok

Ragozás

tudomány ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset tudomány tudományok
tárgyeset tudományt tudományokat
részes eset tudománynak tudományoknak
-val/-vel tudománnyal tudományokkal
-ért tudományért tudományokért
-vá/-vé tudománnyá tudományokká
-ig tudományig tudományokig
-ként tudományként tudományokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben tudományban tudományokban
-on/-en/-ön tudományon tudományokon
-nál/-nél tudománynál tudományoknál
-ba/-be tudományba tudományokba
-ra/-re tudományra tudományokra
-hoz/-hez/-höz tudományhoz tudományokhoz
-ból/-ből tudományból tudományokból
-ról/-ről tudományról tudományokról
-tól/-től tudománytól tudományoktól
tudomány birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én tudományom tudományaim
a te tudományod tudományaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
tudománya tudományai
a mi tudományunk tudományaink
a ti tudományotok tudományaitok
az ő tudományuk tudományaik