Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvaːɡoːɛskøz]

Főnév

vágóeszköz

  1. Anyagok darabolására alkalmas szerszám.

Etimológia

vágó +‎ eszköz

Ragozás

vágóeszköz ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset vágóeszköz vágóeszközök
tárgyeset vágóeszközt vágóeszközöket
részes eset vágóeszköznek vágóeszközöknek
-val/-vel vágóeszközzel vágóeszközökkel
-ért vágóeszközért vágóeszközökért
-vá/-vé vágóeszközzé vágóeszközökké
-ig vágóeszközig vágóeszközökig
-ként vágóeszközként vágóeszközökként
-ul/-ül - -
-ban/-ben vágóeszközben vágóeszközökben
-on/-en/-ön vágóeszközön vágóeszközökön
-nál/-nél vágóeszköznél vágóeszközöknél
-ba/-be vágóeszközbe vágóeszközökbe
-ra/-re vágóeszközre vágóeszközökre
-hoz/-hez/-höz vágóeszközhöz vágóeszközökhöz
-ból/-ből vágóeszközből vágóeszközökből
-ról/-ről vágóeszközről vágóeszközökről
-tól/-től vágóeszköztől vágóeszközöktől
vágóeszköz birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én vágóeszközöm vágóeszközeim
a te vágóeszközöd vágóeszközeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
vágóeszköze vágóeszközei
a mi vágóeszközünk vágóeszközeink
a ti vágóeszközötök vágóeszközeitek
az ő vágóeszközük vágóeszközeik