vánkos
Kiejtés
- IPA: [ ˈvaːŋkoʃ]
Főnév
vánkos
Etimológia
A német tájnyelvi Wangkiss szóból, amihez lásd a Wange és a Kissen címszavakat.
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | vánkos | vánkosok |
tárgyeset | vánkost | vánkosokat |
részes eset | vánkosnak | vánkosoknak |
-val/-vel | vánkossal | vánkosokkal |
-ért | vánkosért | vánkosokért |
-vá/-vé | vánkossá | vánkosokká |
-ig | vánkosig | vánkosokig |
-ként | vánkosként | vánkosokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | vánkosban | vánkosokban |
-on/-en/-ön | vánkoson | vánkosokon |
-nál/-nél | vánkosnál | vánkosoknál |
-ba/-be | vánkosba | vánkosokba |
-ra/-re | vánkosra | vánkosokra |
-hoz/-hez/-höz | vánkoshoz | vánkosokhoz |
-ból/-ből | vánkosból | vánkosokból |
-ról/-ről | vánkosról | vánkosokról |
-tól/-től | vánkostól | vánkosoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | vánkosom | vánkosaim |
a te | vánkosod | vánkosaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
vánkosa | vánkosai |
a mi | vánkosunk | vánkosaink |
a ti | vánkosotok | vánkosaitok |
az ő | vánkosuk | vánkosaik |
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6