Kiejtés

  • IPA: [ ˈveːkɒ]

Főnév

véka

  1. (népies) Szemcsés anyag mérésére való űrmérték: 25-30 liter.
  2. Jelzőként: egy véka búza.
  3. (népies) Ilyen űrtartalmú faedény.
  4. (népies) Nagyobb, kétfülű kosár.

Szólások, közmondások

Ragozás

véka ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset véka vékák
tárgyeset vékát vékákat
részes eset vékának vékáknak
-val/-vel vékával vékákkal
-ért vékáért vékákért
-vá/-vé vékává vékákká
-ig vékáig vékákig
-ként vékaként vékákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben vékában vékákban
-on/-en/-ön vékán vékákon
-nál/-nél vékánál vékáknál
-ba/-be vékába vékákba
-ra/-re vékára vékákra
-hoz/-hez/-höz vékához vékákhoz
-ból/-ből vékából vékákból
-ról/-ről vékáról vékákról
-tól/-től vékától vékáktól
véka birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én vékám vékáim
a te vékád vékáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
vékája vékái
a mi vékánk vékáink
a ti vékátok vékáitok
az ő vékájuk vékáik

Forrás

  • Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6