vétség

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈveːt͡ʃːeːɡ]

Főnév

vétség

1. Előírásnak vagy törvénynek ellentmondó tett.

Etimológia

vét +‎ -ség

Fordítások

Tartalom

angol: misdemeanor (en) cigány: pálál (rom), tévol náfél kirgyász (rom) német: Vergehen (de) sn

Ragozás

vétség ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	vétség	vétségek
tárgyeset	vétséget	vétségeket
részes eset	vétségnek	vétségeknek
-val/-vel	vétséggel	vétségekkel
-ért	vétségért	vétségekért
-vá/-vé	vétséggé	vétségekké
-ig	vétségig	vétségekig
-ként	vétségként	vétségekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	vétségben	vétségekben
-on/-en/-ön	vétségen	vétségeken
-nál/-nél	vétségnél	vétségeknél
-ba/-be	vétségbe	vétségekbe
-ra/-re	vétségre	vétségekre
-hoz/-hez/-höz	vétséghez	vétségekhez
-ból/-ből	vétségből	vétségekből
-ról/-ről	vétségről	vétségekről
-tól/-től	vétségtől	vétségektől

vétség birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	vétségem	vétségeim
a te	vétséged	vétségeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	vétsége	vétségei
a mi	vétségünk	vétségeink
a ti	vétségetek	vétségeitek
az ő	vétségük	vétségeik