vegyészmérnök

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈvɛɟeːsmeːrnøk]
• hallgatás^ⓘ
• Elválasztás: ve-gyész-mér-nök

Etimológia

vegyész +‎ mérnök

Főnév

vegyészmérnök

1. Vegyészettel foglalkozó, műszaki egyetemet végzett szakember.

Ragozás

vegyészmérnök ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	vegyészmérnök	vegyészmérnökök
tárgyeset	vegyészmérnököt	vegyészmérnököket
részes eset	vegyészmérnöknek	vegyészmérnököknek
-val/-vel	vegyészmérnökkel	vegyészmérnökökkel
-ért	vegyészmérnökért	vegyészmérnökökért
-vá/-vé	vegyészmérnökké	vegyészmérnökökké
-ig	vegyészmérnökig	vegyészmérnökökig
-ként	vegyészmérnökként	vegyészmérnökökként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	vegyészmérnökben	vegyészmérnökökben
-on/-en/-ön	vegyészmérnökön	vegyészmérnökökön
-nál/-nél	vegyészmérnöknél	vegyészmérnököknél
-ba/-be	vegyészmérnökbe	vegyészmérnökökbe
-ra/-re	vegyészmérnökre	vegyészmérnökökre
-hoz/-hez/-höz	vegyészmérnökhöz	vegyészmérnökökhöz
-ból/-ből	vegyészmérnökből	vegyészmérnökökből
-ról/-ről	vegyészmérnökről	vegyészmérnökökről
-tól/-től	vegyészmérnöktől	vegyészmérnököktől

Gyakoriság

• 4

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)