Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvɛrɛm]

Főnév

verem

  1. Földbe ásott nagyobb gödör (valaminek a tárolására).
    gabonás verem
  2. (régies) Sírverem.
  3. Nagyobb vadállat elfogására való, álcázott gödör.
    verembe esik
  4. (régies) Némely állat föld alatti búvóhelye.
  5. (informatika) Azonos típusú adatokat tároló adatszerkezet, amelynek csak a legutóbb berakott eleméhez lehet hozzáférni

Etimológia

Egy iráni szóból, vö. oszét уӕрм.

Fordítások

Szólások, közmondások

  • Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Ragozás

verem ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset verem vermek
tárgyeset vermet vermeket
részes eset veremnek vermeknek
-val/-vel veremmel vermekkel
-ért veremért vermekért
-vá/-vé veremmé vermekké
-ig veremig vermekig
-ként veremként vermekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben veremben vermekben
-on/-en/-ön vermen vermeken
-nál/-nél veremnél vermeknél
-ba/-be verembe vermekbe
-ra/-re veremre vermekre
-hoz/-hez/-höz veremhez vermekhez
-ból/-ből veremből vermekből
-ról/-ről veremről vermekről
-tól/-től veremtől vermektől
verem birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én veremem veremjeim
a te veremed veremjeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
veremje veremjei
a mi veremünk veremjeink
a ti veremetek veremjeitek
az ő veremjük veremjeik

Forrás

  • Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6