zálog

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈzaːloɡ]

Főnév

zálog

1. Egy értéktárgy, amelyet a tulajdonos későbbi kiváltás ígéretével megőrzésre ad át. A zálogot megőrző személy cserébe a tulajdonosnak egy összeget (tkp. kölcsönt) ad át, amely alacsonyabb, mint a tárgy eladási ára.
2. Egy értéktárgy, amelyet a tulajdonos annak biztosítékául ad át valakinek, hogy az ígéretet meg fogja tartani.

Etimológia

• Egy szláv zalog szóból.
• A szót - az oroszból kölcsönözve - más finnugor nyelvek is átvették, vö. mari залог.

Fordítások

Tartalom

angol: pawn (en), pledge (en) belarusz: залог (be) hn (zalóh) cigány: szimágyi (rom) dán: pant (da) sn francia: gage (fr) nn görög: ενέχυρο (el) sn (enéchyro) holland: pand (nl) sn

német: Pfand (de) sn norvég: pant (no) sn orosz: залог (ru) hn (zalog) svéd: pant (sv) szerbhorvát: залог (sh) hn, zalog (sh) szlovák: záloha (sk) nn

Származékok

• zálogos, zálogosdi, zálogosít
• (összetételek): zálogbirtok, zálogház, záloghitel, zálogjegy, zálogjog, zálogkölcsön, zálogkölcsönzés, záloglevél, zálogtárgy