államnyelv

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈaːlːɒmɲɛlv]

Főnév

államnyelv

1. Valamely állam hivatalos (többségi) nyelve.

Etimológia

állam +‎ nyelv

Ragozás

államnyelv ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	államnyelv	államnyelvek
tárgyeset	államnyelvet	államnyelveket
részes eset	államnyelvnek	államnyelveknek
-val/-vel	államnyelvvel	államnyelvekkel
-ért	államnyelvért	államnyelvekért
-vá/-vé	államnyelvvé	államnyelvekké
-ig	államnyelvig	államnyelvekig
-ként	államnyelvként	államnyelvekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	államnyelvben	államnyelvekben
-on/-en/-ön	államnyelven	államnyelveken
-nál/-nél	államnyelvnél	államnyelveknél
-ba/-be	államnyelvbe	államnyelvekbe
-ra/-re	államnyelvre	államnyelvekre
-hoz/-hez/-höz	államnyelvhez	államnyelvekhez
-ból/-ből	államnyelvből	államnyelvekből
-ról/-ről	államnyelvről	államnyelvekről
-tól/-től	államnyelvtől	államnyelvektől

államnyelv birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	államnyelvem	államnyelveim
a te	államnyelved	államnyelveid
az ő/ön/maga az önök/maguk	államnyelve	államnyelvei
a mi	államnyelvünk	államnyelveink
a ti	államnyelvetek	államnyelveitek
az ő	államnyelvük	államnyelveik

Gyakoriság

• 3

Forrás

• Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)