Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈaːlːɒmɲɛlv]

Főnév

államnyelv

  1. Valamely állam hivatalos (többségi) nyelve.

Etimológia

állam +‎ nyelv

Ragozás

államnyelv ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset államnyelv államnyelvek
tárgyeset államnyelvet államnyelveket
részes eset államnyelvnek államnyelveknek
-val/-vel államnyelvvel államnyelvekkel
-ért államnyelvért államnyelvekért
-vá/-vé államnyelvvé államnyelvekké
-ig államnyelvig államnyelvekig
-ként államnyelvként államnyelvekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben államnyelvben államnyelvekben
-on/-en/-ön államnyelven államnyelveken
-nál/-nél államnyelvnél államnyelveknél
-ba/-be államnyelvbe államnyelvekbe
-ra/-re államnyelvre államnyelvekre
-hoz/-hez/-höz államnyelvhez államnyelvekhez
-ból/-ből államnyelvből államnyelvekből
-ról/-ről államnyelvről államnyelvekről
-tól/-től államnyelvtől államnyelvektől
államnyelv birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én államnyelvem államnyelveim
a te államnyelved államnyelveid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
államnyelve államnyelvei
a mi államnyelvünk államnyelveink
a ti államnyelvetek államnyelveitek
az ő államnyelvük államnyelveik

Gyakoriság

  • 3

Forrás