örökifjú tulajdonság

Kiejtés

  • IPA: [ ˈørøkifjuːtulɒjdonʃaːɡ]

Főnév

örökifjú tulajdonság

  1. (matematika, valószínűségszámítás) Az örökifjú tulajdonság egy valószínűségszámításban használt fogalom.

A X valószínűségi változó örökifjú tulajdonságú (vagy röviden örökifjú), ha minden   és   számra teljesül, hogy

  vagy  . (A kettő megkülönböztetésének folytonos valószínűségi változóknál nincs jelentősége.)

Szemléletesen, ha például a valószínűségi változó egy eszköz élettartama, akkor az örökifjú tulajdonság azt jelenti, hogy a valamilyen életkorú eszköz ugyanakkora eséllyel nem romlik el még t ideig, amekkora eséllyel nem romolna el t ideig, ha új lenne.

Fordítások