újkőkorszak
Kiejtés
- IPA: [ ˈuːjkøːkorsɒk]
Főnév
újkőkorszak
- Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része. A földtörténet korszakai közül a pleisztocén végével és a holocén elejével esik egybe. Az újkőkorszak a földművelés kialakulásával kezdődik és a fém alapú eszközök elterjedésével ér véget a rézkorban, a bronzkorban, illetve a vaskorban. A neolitikum nevet (görög: „neosz”=új, „lithosz”=kő) John Lubbock alkotta 1865-ben. A kifejezés nem időbeli korszakot jelöl, hanem egy sajátos viselkedési és kulturális stílusjegyet, ami a vadászatot és gyűjtögetést felváltó növénytermesztés és háziállat-tartás megjelenésével jellemezhető. Ezért neolitikus jellegű kultúráról csak a lelőhelye és kora említésével lehet beszélni.
Fordítások
Tartalom
- újkőkorszak - Értelmező szótár (MEK)
- újkőkorszak - Etimológiai szótár (UMIL)
- újkőkorszak - Szótár.net (hu-hu)
- újkőkorszak - DeepL (hu-de)
- újkőkorszak - Яндекс (hu-ru)
- újkőkorszak - Google (hu-en)
- újkőkorszak - Helyesírási szótár (MTA)
- újkőkorszak - Wikidata
- újkőkorszak - Wikipédia (magyar)