Kiejtés

  • IPA: [ ˈuːsoː]

Főnév

úszó

  1. Vízben közlekedő személy.
  2. Horgászeszköz.

Származékok

Fordítások

Ragozás

úszó ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset úszó úszók
tárgyeset úszót úszókat
részes eset úszónak úszóknak
-val/-vel úszóval úszókkal
-ért úszóért úszókért
-vá/-vé úszóvá úszókká
-ig úszóig úszókig
-ként úszóként úszókként
-ul/-ül - -
-ban/-ben úszóban úszókban
-on/-en/-ön úszón úszókon
-nál/-nél úszónál úszóknál
-ba/-be úszóba úszókba
-ra/-re úszóra úszókra
-hoz/-hez/-höz úszóhoz úszókhoz
-ból/-ből úszóból úszókból
-ról/-ről úszóról úszókról
-tól/-től úszótól úszóktól
úszó birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én úszóm úszóim
a te úszód úszóid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
úszója úszói
a mi úszónk úszóink
a ti úszótok úszóitok
az ő úszójuk úszóik

Melléknév

úszó

Etimológia

úszik folyamatos melléknévi igeneve.