melléknévi igenév

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɛlːeːkneːviiɡɛneːv]

Főnév

melléknévi igenév

1. Az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be. Különböző nyelvekben többféle melléknévi igenév is létezhet.

Szókapcsolatok

• beálló melléknévi igenév
• befejezett melléknévi igenév
• folyamatos melléknévi igenév

Fordítások

az ige egyik személytelen alakja

angol: participle (en) arab: اسم فاعل‎ (ar) hn (ism faa`il), اسم مفعول‎ (ar) hn (ism maf`uul) cseh: příčestí (cs) sn finn: partisiippi (fi) francia: participe (fr) hn nyugati fríz: mulwurd (fy) görög: μετοχή (el) (metochí) ógörög: μετοχή (grc) (metokhḗ) holland: deelwoord (nl) sn szerbhorvát: particip (sh) hn izlandi: lýsingarháttur (is) hn japán: 分詞 (ja) kínai: 分詞 (zh), 分词 (zh) (fēncí)

lengyel: imiesłów (pl) hn német: Partizip (de) sn norvég: partisipp (no) sn novial: partisipe (nov) olasz: participio (it) hn orosz: причастие (ru) sn (pričástije) portugál: particípio (pt) skót gael: rann-phàirt (gd) nn spanyol: participio (es) hn svéd: particip (sv) kn

További információk

• melléknévi igenév - Értelmező szótár (MEK)
• melléknévi igenév - Etimológiai szótár (UMIL)
• melléknévi igenév - Szótár.net (hu-hu)
• melléknévi igenév - DeepL (hu-de)
• melléknévi igenév - Яндекс (hu-ru)
• melléknévi igenév - Google (hu-en)
• melléknévi igenév - Helyesírási szótár (MTA)
• melléknévi igenév - Wikidata
• melléknévi igenév - Wikipédia (magyar)