melléknévi igenév

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɛlːeːkneːviiɡɛneːv]

Főnév

melléknévi igenév

1. Az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be. Különböző nyelvekben többféle melléknévi igenév is létezhet.

Szókapcsolatok

• beálló melléknévi igenév
• befejezett melléknévi igenév
• folyamatos melléknévi igenév

Fordítások

az ige egyik személytelen alakja

angol: participle arab: اسم فاعل‎ hn (ism faa`il), اسم مفعول‎ hn (ism maf`uul) cseh: příčestí (cs) sn finn: partisiippi (fi) francia: participe (fr) hn nyugati fríz: mulwurd görög: μετοχή (el) (metochí) ógörög: μετοχή (metokhḗ) holland: deelwoord (nl) sn szerbhorvát: particip hn izlandi: lýsingarháttur (is) hn japán: 分詞 kínai: 分詞, 分词 (fēncí)

lengyel: imiesłów (pl) hn német: Partizip (de) sn norvég: partisipp sn novial: partisipe olasz: participio (it) hn orosz: причастие (ru) sn (pričástije) portugál: particípio (pt) skót gael: rann-phàirt nn spanyol: participio (es) hn svéd: particip kn