őrvezető
Kiejtés
- IPA: [ ˈøːrvɛzɛtøː]
Főnév
őrvezető
- (katonai) A legalacsonyabb tisztesi rendfokozat(ú személy).
Etimológia
Szinonimák
Fordítások
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | őrvezető | őrvezetők |
tárgyeset | őrvezetőt | őrvezetőket |
részes eset | őrvezetőnek | őrvezetőknek |
-val/-vel | őrvezetővel | őrvezetőkkel |
-ért | őrvezetőért | őrvezetőkért |
-vá/-vé | őrvezetővé | őrvezetőkké |
-ig | őrvezetőig | őrvezetőkig |
-ként | őrvezetőként | őrvezetőkként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | őrvezetőben | őrvezetőkben |
-on/-en/-ön | őrvezetőn | őrvezetőkön |
-nál/-nél | őrvezetőnél | őrvezetőknél |
-ba/-be | őrvezetőbe | őrvezetőkbe |
-ra/-re | őrvezetőre | őrvezetőkre |
-hoz/-hez/-höz | őrvezetőhöz | őrvezetőkhöz |
-ból/-ből | őrvezetőből | őrvezetőkből |
-ról/-ről | őrvezetőről | őrvezetőkről |
-tól/-től | őrvezetőtől | őrvezetőktől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | őrvezetőm | őrvezetőim |
a te | őrvezetőd | őrvezetőid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
őrvezetője | őrvezetői |
a mi | őrvezetőnk | őrvezetőink |
a ti | őrvezetőtök | őrvezetőitek |
az ő | őrvezetőjük | őrvezetőik |
- 4
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)