Kiejtés

  • IPA: [ ˈøːrvɛzɛtøː]

Főnév

őrvezető

  1. (katonai) A legalacsonyabb tisztesi rendfokozat(ú személy).

Etimológia

őr +‎ vezető

Szinonimák

Fordítások


Ragozás

őrvezető ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset őrvezető őrvezetők
tárgyeset őrvezetőt őrvezetőket
részes eset őrvezetőnek őrvezetőknek
-val/-vel őrvezetővel őrvezetőkkel
-ért őrvezetőért őrvezetőkért
-vá/-vé őrvezetővé őrvezetőkké
-ig őrvezetőig őrvezetőkig
-ként őrvezetőként őrvezetőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben őrvezetőben őrvezetőkben
-on/-en/-ön őrvezetőn őrvezetőkön
-nál/-nél őrvezetőnél őrvezetőknél
-ba/-be őrvezetőbe őrvezetőkbe
-ra/-re őrvezetőre őrvezetőkre
-hoz/-hez/-höz őrvezetőhöz őrvezetőkhöz
-ból/-ből őrvezetőből őrvezetőkből
-ról/-ről őrvezetőről őrvezetőkről
-tól/-től őrvezetőtől őrvezetőktől
őrvezető birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én őrvezetőm őrvezetőim
a te őrvezetőd őrvezetőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
őrvezetője őrvezetői
a mi őrvezetőnk őrvezetőink
a ti őrvezetőtök őrvezetőitek
az ő őrvezetőjük őrvezetőik
  • 4

Forrás