καλέω

Ógörög

καλέω (kaléō)

Kiejtés

 

• IPA: /ka.lé.ɔː/ → /kaˈle.o/ → /kaˈle.o/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ka.lé.ɔː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /kaˈle.o/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /kaˈle.o/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /kaˈle.o/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /kaˈle.o/

Ige

καλέω • (kaléō)

(kaléó)

1. hív