κεῖμαι

Ógörög

κεῖμαι (keîmai)

Kiejtés

 

• IPA: /kêː.mai̯/ → /ˈci.mɛ/ → /ˈci.me/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /kêː.mai̯/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈki.mɛ/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈci.mɛ/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈci.me/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈci.me/

Ige

κεῖμαι • (keîmai)

(keímai)

1. fekszik