μέγας
Ógörög
μέγας (mégas)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /mé.ɡas/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈme.ɡas/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈme.ɣas/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈme.ɣas/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈme.ɣas/
Melléknév
μέγᾰς • (mégas) hn (nőnemű μεγάλη, semlegesnemű μέγᾰ); első ragozás/második ragozás
Etimológia
Tkp. mega, lásd a latin magnus melléknevet.