πανδοκεῖον
Ógörög
πανδοκεῖον (pandokeîon)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /pan.do.kêː.on/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /pan.doˈki.on/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /pan.doˈci.on/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /pan.doˈci.on/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /pan.doˈci.on/
Főnév
πανδοκεῖον • (pandokeîon) sn (genitivus πανδοκείου); második ragozás
- fogadó, vendégfogadó