σθένος
Ógörög
σθένος (sthénos)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /stʰé.nos/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈstʰe.nos/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈsθe.nos/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈsθe.nos/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈsθe.nos/
Főnév
σθένος • (sthénos) sn (genitivus σθένεος vagy σθένους); harmadik ragozás