τέγος
Ógörög
τέγος (tégos)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /té.ɡos/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈte.ɡos/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈte.ɣos/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈte.ɣos/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈte.ɣos/
Főnév
τέγος • (tégos) sn (genitivus τέγους vagy τέγεος); harmadik ragozás
- tető, háztető
Etimológia
Tkp. *tego, lásd a latin tectum szót.