бич (bič)

Kiejtés

  • IPA: [bʲit͡ɕ]

Főnév

бич (bičhn élett (birtokos бича́, alanyeset tsz. бичи́, birtokos tsz. биче́й)

  1. korbács, ostor
  2. csapás, szerencsétlenség
бич божий
istencsapás(a)