бой (boj)

Kiejtés

  • IPA: [boj]

Főnév

бой (bojhn élett (birtokos бо́я, alanyeset tsz. бои́, birtokos tsz. боёв)

  1. harc
  2. csata, ütközet
  3. viadal
  4. cserép, törmelék
eset e.sz. t.sz.
alanyeset бо́й бои́
birtokos бо́я боёв
részes бо́ю боя́м
tárgyeset бо́й бои́
eszközh. бо́ем боя́ми
elöljárós бо́е боя́х
helyhat. бою́
partitivus бо́ю
  1. барабанный бойbarabannyj bojdobpergés
    ближний бойbližnij bojközelharc
    бой быковboj bykovbikaviadal
    бой часовboj časovóraütés
    взять с боюvzjatʹ s bojuharccal bevesz
    воздушный бойvozdušnyj bojlégi harc
    кулачный бойkulačnyj bojökölharc
    петушиный бойpetušinyj bojkakasviadal

Lásd még