ден (den)

Kiejtés

  • IPA: [dɛn]

Főnév

ден (den)

  1. nap (időegység)

Kiejtés

Főnév

ден (denhn

  • nappal
    Работиме за неа ден и ноќ и не спиеме.
    Rabotime za nea den i noḱ i ne spieme.
    Dolgozunk éjjel-nappal, és nem alszunk. (tkp. nappal és éjjel)
    Сликата за тоа ми е во мислите секоја ноќ, секој ден.
    Slikata za toa mi e vo mislite sekoja noḱ, sekoj den.
    A kép, ami a gondolataimban van minden éjjel, minden nappal.
    ellentéte: ноќ
  • nap (időegység)
    Се обидува да те види цел ден.Se obiduva da te vidi cel den.Próbáltalak megkeresni egész nap.
    Три дена лежеше болна.Tri dena ležeše bolna.Három napig volt beteg.
    a napok nevei понеделник, вторник, среда, четврток, петок, сабота, недела
  • időszak
    гимназиски деновиgimnaziski denoviközépiskolás napok
    старечки деновиstarečki denoviöreg napjai
    szinonima: период
  • nap, dátum
    ден на независностаden na nezavisnostaa függetlenség napja
    ден на мртвитеden na mrtvitehalottak napja
    szinonima: датум

köznapi ragozás:


fennkölt ragozás:


Etimológia

A szláv alapenyelvi *dьnь ’nap (időegység)’ szóból. Rokon nyelvi megfelelései: orosz és ukrán день ‎(denʹ‎), fehérorosz дзень ‎(dzjenʹ‎), lengyel dzień, cseh den, szlovák deň, szlovén és horvát dan, szerb дан és bolgár ден ‎(den‎). Az egész indoeurópai nyelvcsaládban fellelhető szó azonos jelentésben: lett és litván diena, szanszkrit दिन ‎(dina), albán ditë, latin dies. Az indoeurópai tőből kiterjedt szócsalád jött létre:

  • ’isten’ jelentésben: latin deus, litván dievas, lett dievs; innen átkerült a finn nyelvekbe is ’égbolt’ jelentéssel: finn taivas, észt taevas, lív tōvaz
  • ’istennő’ jelentésben: lett dieve, litván deivė, szanszkrit देवी ‎(dévī, devī́‎)
  • egyéb kapcsolódó szavak: ógörög Ζεύς ‎(Zeús‎), angol Lent ’nagyböjt’, német Lenz ’tavasz’.